Könyvek

VÁLOGATOTT KRIMINALISZTIKAI TANULMÁNYOK – SAJTÓANYAG

___________________________________________________________________________

A Válogatott kriminalisztikai tanulmányok egy szakkönyv/egyetemi jegyzet, amely eredetileg a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Állam- és Jogtudományi Kar  (ÁJK)  Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés (BSZJ-képzés) hallgatóinak készült. A kötet, olyan krimináltaktikai, kriminálmetodikai és kriminalisztikatörténeti témájú tanulmányokat/szakcikkeket tartalmaz, amelyeket a szerző egyfelől a Károli BSZJ-képzésén oktatott, és amelyek másfelől az eltelt nyolc esztendő alatt, különböző szakkönyvekben/szaklapokban már napvilágot láttak.

Ezek a korábban megjelent művek nagyrészt lektoráltak, de amelyek mégsem, azok is kiállták már az idők próbáját. Mindezektől függetlenül mindegyik írás átszerkesztett, hatályosított és kiegészített változatban olvasható. Az eredeti dolgozatok egytől-egyig szerepelnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ (KIK) Magyar Tudományos Művek Tárának (MTMT) adatbázisában. Az MTMT azonosítóra a tanulmányoknál lábjegyzetben hivatkozik a szerző.

A tanulmánykötet – állítólag (a bírálók szerint) – nem ‘kispályás’ (a szerzőt idézve: „ennyi öndicséret talán belefér”), már csak a terjedelméből eredően sem: a mindösszesen 22 tanulmány, szakcikk, pályakép és recenzió 815.127 karakter (szóközzel), ami kerekítve 20 szerzői ív, ténylegesen 367 oldal. A kriminalisztikatörténeti pályaképek végén – ahová odafért – fotók is láthatók (ismét a szerzőre hivatkozva: „már csak ezért is megéri megvásárolni – lehet a réges-régi képeket nézegetni”).

Rezümé

A Válogatott kriminalisztikai tanulmányok című kötet nyolc számozott részből áll:

1. Könyvajánlók
2. A szerző előszava

III. Krimináltaktikai tanulmányok

1. Kriminálmetodikai tanulmányok
2. Kriminalisztikatörténeti szakcikkek
3. A szerző rendhagyó – a nyugalom megzavarására különösen alkalmas – önéletrajza

VII. Forrás- és irodalomjegyzék

VIII. Permutált címmutató

A könyvajánlót dr. Győri György, Keglovicsné Mester Györgyi nyá. r alezredes, dr. Szomor Sándor r. ezredes és dr. Tóth István nyá. r. alezredes írta. Győri, Szomor és Tóth urak a szerzőnek valamikori kollégái, oktatótársai (a szerző reményei szerint barátai is). Keglovicsné Mester Györgyi ugyancsak a szerző munkatársa volt: egykoron bűnügyi vizsgáló, mostanság ismert és elismert novellaíró, illetve meseszerző, nem mellesleg e kötet olvasószerkesztője. Újfent a szerzőt citálva: „Györgyike több mint barát, szinte családtag”.

Az előszóban a szerző „megpróbálja értelmesen megindokolni” a tanulmánykötet kiadását; röviden szót ejt a KRE ÁJK BSZJ-képzésről; majd a rezümét követően néhány, megítélése szerint hasznos információ kíséretében útjára bocsátja, „elengedi” a művet, abban bízva, hogy veszi-viszi a nyájas olvasó: „hiszem és remélem, miszerint a kötet sokaknak a hasznára válik” – írja.

Az érdemi részt képező tanulmányok (III–V. rész) tíz krimináltaktikai értekezést, illetve szakcikket tartalmaznak, amelyekből egy reflexió, egy pedig recenzió. A kriminálmetodikai részben négy írás olvasható. A nyolc kriminalisztikatörténeti szakcikk közül hét pályakép, amelyből hat, az úgynevezett ’boldog békeidők’ híres kriminalistáinak állít emléket. Itt a ’kakukktojás’ a hetedik pályakép, amely dr. Dobos Jánost, a XX. század második felének egyik legmeghatározóbb bűnügyi szaktekintélyét mutatja be. Kilóg a sorból az Endrődy versus Pekáry alcímet viselő írás, amely csak ’pályaképszerű’, és témáját tekintve egyaránt kapcsolódik a krimináltechnikához és a kriminalisztikatörténethez.

A rendhagyó és a nyugalom megzavarására különösen alkalmas önéletrajz – a szerző megítélése szerint (is) – egy kicsit polgárpukkasztóra sikeredett. A szerző állítja, nem véletlenül: „megmutatja a másik (vagy kevésbé ismert) oldalamat, ha úgy tetszik, az >>igazi arcomat<<. Az önéletrajzból kiderül egy nagy halom – sokak szerint – rossz tulajdonságom: például fényévekre áll tőlem a szervilizmus, nem vagyok >>brancsbeli<< (senki kutyája, és senki kutyájának a kölyke). Csak és kizárólagosan a tiszteletreméltót tisztelem: a beosztás, a cím, a kor, a nem, a rendfokozat, a vagyon stb., számomra nem érdem. Nálam kettő (de nem kettős) mérce van: a tudás, és az, hogy ki, mit tett. (Az >>embert tette méri”<<, írja Baranyi Ferenc, valamelyik versében, de a címe nem ugrik be.)”

A forrás- és irodalomjegyzékben a műben felhasznált irodalom és az internetes hivatkozások olvashatók; a permutált címmutató, ez a „több mint tartalomjegyzék” pedig a kötetben történő eligazodást könnyíti meg.

Az első könyvbemutatón (Rendőrmúzeum, Budapest, 2023. január 25.) dr. Győri György (főügyészségi ügyész, Fővárosi Főügyészség) és dr. Halmai János (igazgató, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kriminalisztikai Szakértői Intézet) opponált. A hévízi könyvbemutatón a  szerzővel Tamási Zsolt r. alezredes (Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság) beszélgetett.

Ide kerül a tartalom

Ide kerül a tartalom

Ide kerül a tartalom

Ide kerül a tartalom

Ide kerül a tartalom